2011 az önkéntesség éve
Adományozás, karitativitás, humánum… az ünnepek közeledtével gyakrabban eszünkbe jut, mennyi jót tennénk a világgal, ha hatalmunkban állna. Nos, az önkéntesség eszméje szerint hatalmunkban áll.
„Ha azt szeretnénk, hogy a jobb és biztonságosabb világgal kapcsolatos reményünk ne maradjon puszta vágyálom, nagyobb szükségünk lesz az önkéntesek közreműködésére, mint valaha” – nyilatkozta Kofi Annan.
Sokan adományozunk időnként nemes célra, ám kevesebben vannak olyanok, akik maguk mennek segíteni, ha szükség van rájuk. Akik kifestik a gyerek óvodáját, süteményt osztanak az iskolai farsangon vagy kertészkednek a társasház udvarán, azok is önkéntesnek számítanak, ám kevéssé jellemző az olyan tevékenység, amikor aktív munkavállalók, nyugdíjasok vagy egyetemisták szabadidejüket és munkaerejüket áldozzák valamilyen hátrányos helyzetű csoport sorsának enyhítésére – ellenszolgáltatás nélkül. „Jó érzés adni” – legtöbben így foglalják össze, miért teszik, ugyanakkor hangsúlyozzák: az élménnyel ők is gazdagodnak. Ám egy önkéntes ennél praktikusabb hozadékokkal is számolhat: az önzetlen évek jól kamatoznak az önéletrajzban, megágyazhatnak egy munkaszerződésnek, de ha egyik sem, hát addig is hasznosan telt az idő.
Az efféle tevékenység keretei is szabályozottak (közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII: törvény), hiszen a munkavállaló felelősséggel tartozik a rábízottakért annak ellenére, hogy nem kap ellenszolgáltatást, és őt is megilletik egészségügyi, biztonsági garanciák.
Annak érdekében, hogy egyre többen vállalják az önzetlen segítést, az Európai Bizottság a mai napon útjára indította Az Önkéntesség Európai Éve 2011 programot. A szlogen: „Legyen önkéntes! Tegyen a változásért.”
„Szeretnék fejet hajtani azon európaiak milliói előtt, akik idejüket nem kímélve fáradoznak azon, hogy a világunkat jobbá tegyék” – jelentette ki Vivane Reding, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős uniós biztos. „Valamennyiünkben ott rejlik a képesség arra, hogy mozgósítsa energiáit és segítséget nyújtson a rászorulóknak. Az önkéntesség erősíti európai alapértékeinket – a szolidaritást és a társadalmi kohéziót. Az önkéntesség Európai Évének elindítása alkalmával kérem, hogy támogassuk azokat, akik készek arra, hogy tegyenek a változásért. Itt az ideje, hogy megosszuk, ami a miénk, és viszonozzuk azt, amit kaptunk – itt az ideje, hogy segítsük azokat, akik segítenek!”
A 2010 májusában készített Eurobarometer-tanulmány szerint 10-ből 3 európai saját bevallása szerint aktívan vállal önkéntes munkát. Az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában vagy Skandináviában kórházak, gyermekotthonok és nyugdíjas házak is nagymértékben építenek az efféle segítségre. Nálunk bármely nonprofit szervezet igénybe veheti a plusz humánerőt: egyházi és civil szervezeteken kívül állami intézmények is.
Az Önkéntes Központ Alapítvány honlapján beszélgetésünk csaknem 800 szervezet vár segítő kezekre, és mintegy 2500 már jelentkezik is. A jótétemény-toplistát a gyerekek (egészségesek és betegek egyaránt) vezetik, az Alapítvány munkatársa szerint „az emberek úgy érzik, ők a legkiszolgáltatottabbak, és tőlük kapni a legnagyobb hálát, szeretetet”. Mostoha területnek számít a hajléktalanok és fogyatékkal élők közege: „ez a legnehezebb, ide erős elhivatottság és mentális érzékenység kell” – mondják.
Az Önkéntesség Éve program fő célkitűzései:
- az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység előtt álló akadályok csökkentése,
- az önkéntes szervezetek megerősítése és az önkéntesség minőségének javítása,
- az önkéntes tevékenységek jutalmazása és elismerése,
- az önkéntesség értékével és fontosságával kapcsolatos tudatosság növelése.